Tele van a sajtó, főleg a liberális fele, azzal, hogy a magyarországi bankok adója kontra-produktívan hat a hitelezésre és így rombolja a gazdaságot. Ez a szöveg azonban nem más, mint „kommunikációs trükk” a bankok részéről a saját felelősségük elkenésére a túlhitelezési válságban. A bankadó, ami a mérlegfőösszeg fél százaléka, önmagában nem késztetheti a bankokat a hitelezés visszaszorítására, hiszen ennél lényegesebben nagyobb haszonkulccsal dolgoznak. A tízmilliárdos számok, amelyek csak úgy röpködnek, pusztán azt mutatják, hogy milyen hatalmasra duzzadt is ez a szolgáltató-iparág. Képzeljük el, ha senki sem dolgozna, mert 10%-os jövedelemadót kell fizetnie a keresete után. A nonszensz épp az, amit a bankok állítanak, hogy emiatt a kis csekély hozzájárulás miatt a közteherviseléshez nem tudják végezni a dolgukat. A Külföldi bankok különben is el tudják tüntetni nyereségüket az anyabankjuknál, ezért volt szükség a főmérleg összeg megadóztatására. A banki hitelezés végeredményben, azért állt le, mert a piacot (különösen a lakosságit) már nem lehetett további fogyasztási hitelekkel terhelni, mint ahogy minden jóból úgy a hitelből is megárt a sok (túlfűtött a gazdaság). S persze, hogy gazdasági visszaeséssel jár, ha leáll a hitelezés, de ez egy törvényszerűség, persze egyszerűbb az Orbán kormányra- fogni, hiszen van elég politikai ellenlábasuk.
A túlhitelezés egyéb kockázatokkal is járhat. Ha rosszul helyezik ki a hitelt, tehát nem teremtődik érték vagy fogyasztásra költik, több pénz lesz a piacon, mint amennyi áru, azaz inflációt gerjeszt. A bankok túladóztatásának további hozama lehet,hogy ha ki is vonulna egy-egy külföldi bank, a helyére könnyebben léphet be egy magyar tulajdonú.
Az áramszolgálatok tervezett megadóztatás is talán az energiaszektor tulajdonosi szerkezetének átalakítási tervébe illik bele. Az 1990-es évektől miután a Horn-kormány privatizálta az energiaszektor, az innen kiáramló jövedelmek is gyengítik a magyar gazdaságot. Az 50%-os adónak közvetlen célja lehet a szolgáltatatók piaci gyengítésének és így növeli a magyar állam áralkuját az újraállamosításhoz, azaz egy kicsivel több jövedelem Magyarországon tartásához.
